 |
 |
| Betegtájékoztató |
 |
| Te tudod!? |
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
 |
Stresszoldó jóga
Ideál Magazin
Bálint János jógaoktatótól megtudhatjuk, miként alkalmazható az ősi módszer a modern kor mindennapjait megnehezítő stressz oldására.
A jógagyakorlatok többségénél olyan figyelem-összpontosításra van szükség, ami nélkül a
gyakorlat végrehajthatatlan. Az egyszerű előrehajlásnális számos pontot kell figyelni a testen, hogy annak helyzete megfelelő legyen, különben vagy nem egészséges a gyakorlat végrehajtása, vagy nem éri el azt a hatást, amit szeretnénk. A különféle testhelyzetek pontos beállítása olyan odafigyelést igényel, ami kezdetben nehézséget okoz. Az idő előrehaladtával a gyakorló egyre több pontot tud megfelelő helyzetben tartani. Ugyanannak a gyakorlatnak teljesen más a hatása, amikor a jógázó minden porcikáját képes tudatosan beállítani.
Hogyan enyhíti a stressz okozta tüneteket a fizikailag aktív gyakorlás?
A szükséges koncentráció kizárja, hogy gyakorlás közben a jógázó sokat gondolkozzon, mert akkor azonnal elveszíti a különböző pontokra irányított figyelmét, és helyes testtartása szétesik. Mivel a jógázó nem gondolkozik, hanem a testrészeire figyel, a gyakorlás végére kikapcsolódik, annak ellenére, hogy fizikailag és szellemileg is aktív volt. A gyakorlatok feltöltenek energiával, és felfrissítenek.
A fizikai és szellemi aktivitás elég-e ahhoz, hogy kipihenjük magunkat?
A stresszoldó jógagyakorlatok másik része inkább a lazításra orientál. A napközben felgyülemlő problémák, az aktív gondolkodás feszültté teszi az izomzatot. A jógában a stresszoldásra használt relaxációs technika a savászana (hullapóz), melyről a későbbiekben még esik szó. A gyakorlat során - külön figyelve minden egyes területre (izmokra, idegrendszerre, szervekre) - tetőtől talpig ellazulunk, és pihenünk. Ez a teljesen passzív tudati és fizikai állapot nem azonos az alvással. Az alvás aktív állapot, hiszen álmodáskor az álomképek fokozzák az izomtónust. Az alvás és a relaxáció nem azonos hatású, ezért egymással nem helyettesíthető pihenési formák.
Mégis milyen kapcsolatban van a kettő egymással?
10 perces relaxáció megközelítőleg két óra alvásnak megfelelő pihenést nyújt. Ennek oka, hogy fizikailag teljesen passzívak vagyunk, tudati passzivitásunk viszont némi aktivitást tartalmaz, ami azt jelenti, hogy figyelmünk folyamatosan vándorol a testen, és ellenőrzi annak lazaságát. Ahol feszültség keletkezett, azt a relaxációval oldani lehet. Ha valaki relaxált állapotban elkezd gondolkodni, akkor fokozódik az izmok tónusa, tehát a pihenés nem lesz tökéletes.
Miért nem helyettesíthető mégsem az alvás relaxációval?
Álmodás során az agyban zajló folyamatok miatt a szervezet több oxigént és cukrot használ fel, mint éber állapotban. Lehetséges, hogy az agy nagyobb kapacitással, aktivitással működik éjjel, mint nappal. Ez azt jelenti, hogy az alvás során zajló folyamatok, melyek segítenek rendszerezni és feldolgozni a nap eseményeit, sok energiát igényelnek. Ha ezek a folyamatok nem zajlanak le - márpedig relaxáció közben ez nem történik meg -, akkor előbb-utóbb pszichés problémák (feszültség, idegesség, hallucináció) jelentkeznek. Ezért fontos az alvás. Relaxációval viszont pluszenergiát
lehet kapni.
Teljes relaxációs technika
Az eredeti 45 perces gyakorlat a savászanában (hullapóz) végzett jóga-nidrá (jóga-alvás), melyet fekvo helyzetben kispárnával a fejünk alatt végzünk. Erre azonban keveseknek jut ideje a rohanó hétköznapok során. Idő hiányában, 10-20 perc relaxálással is jó hatást lehet elérni. A gyakorlatot ülő helyzetben vagy hanyatt fekvésben végezzük, behunyt szemmel. Két-három mély lélegzetet veszünk,
és hosszan fújunk ki. A hosszú kifújás eleve elősegíti a lazítást. Ezután a lábujjaktól kezdve a figyelmet végigvezetjük a test minden porcikáján, és ellazítjuk azokat. Eloször a lábak, majd a törzs első, aztán hátsó része, utána az ujjak, karok, vállak, nyak, fejtető, arc, szemek és a nyelv következik a lazítási folyamatban. A gyakorlatot célszerű ebéd után végezni, mert ilyenkor nyugodtabb a szervezet, valamint a fizikai és mentális pihenéssel segítjük az emésztést is.
Légzőgyakorlatok
A légzést destressznek is lehetne nevezni, kompenzálja az egész napos stresszt.
Stresszmegelőző és -oldó technikák
Elnyújtott kilégzés: néhány mély lélegzetvétel, hosszan elnyújtott kilégzés nagyon jól oldja a kezdődő fáradtságot, feszültséget.
Teljes jógalégzés: olyan esetekben, mikor az egyszerű, elnyújtott kilégzéses technika már nem segít, mert fáradtabbak, feszültebbek vagyunk, ezt a légzőgyakorlatot érdemes végezni. Ennél a technikánál először a has, aztán a mellkas, végül a tüdőcsúcs telik meg levegővel, melynek kifújása is ugyanebben a sorrendben - has-mellkas-tüdőcsúcs - történik. Ez a folyamat hullámmozgást hoz létre, és maximálisan kihasználja a tüdő kapacitását. A légzőgyakorlatba be kell iktatni a nyújtott kilégzést, és egymás után 10 alkalommal érdemes megismételni.
Ügyeljünk rá, hogy a légzés ne legyen erőltetett, mert ilyen esetben a szervezetbe jutó túl sok oxigén kellemetlen tüneteket okozhat. A gyakorlat bármilyen kényelmes testhelyzetben elvégezheto, ahol a törzs szabad.
Váltott orrlyukas légzés: a gyakorlat közben hasi légzést alkalmazunk. A mutató- és középső ujj a homlok közepén van, a hüvelykujjal lezárjuk a jobb orrjáratot, és 5-10 lassú légzést végzünk a szabadon maradt orrjáraton. Ugyanezt megismételjük a másik oldalon is. Fontos, hogy mindig ugyanannyit lélegezzünk mindkét orrjáraton keresztül!
Összesen 30 légzésnél többet nem érdemes végezni, és ezt el lehet osztani a nap három különbözo idoszakára. Ez a gyakorlat a váltott oldali inger miatt harmonizálja a két agyfélteke muködését.
Energetikai szempontból az idá és pingálá (a gerinc mentén kanyarogva felfelé haladó két fo energiacsatorna) hangolható össze ilyen módon.
Stresszmegelőző technika
Idegerősítő légzés: a gyakorlatot reggel érdemes végezni, álló helyzetben. Nagy levegőt veszünk, karokat fölemeljük elülső középtartásba, és hosszasan benn tartjuk a levegot. Hirtelen berántjuk a karokat a váll irányába, majd a test minden izmát megfeszítve toljuk ki előre (a levegő még mindig benntartva). Háromszor végezzük el a berántást és a kitolást úgy, hogy a levegőt mindvégig benn tartjuk és csak a harmadik kitolás után fújjuk ki! Kilégzés közben előrehajolunk, és kis ideig úgy maradunk. Ez a gyakorlat felkészít a stresszhelyzetekre, így azok nem okoznak idegességet, feszültséget.
Magas vérnyomás esetén nem szabad végezni, mert ez a technika kicsit felviszi a vérnyomást az izomfeszítés és a hosszan benn tartott légzés miatt.
Stresszoldó technika
Sziszegő légzés: hirtelen támadt harag esetén javasolt ez a gyakorlat, mely azonnal oldja a stresszt. Veszünk egy nagy levegőt, és lassan engedjük ki úgy, hogy közben hosszasan "sssszzzzzz" hangot hallatunk.Háromszor megismételve a gyakorlatot, kiengedjük a "gőzt",és oldódik a harag…, újra tisztán tudunk gondolkozni.
Jóga - stressz okozta betegségek esetén
Magas vérnyomás: jól lehet kezelni légzőgyakorlatokkal (váltott orrlyukas és teljes jógalégzés, hasi légzés), abban az esetben, ha idegi problémák okozzák, és nincs szervi elváltozás.
Relaxáció hatására a magas vérnyomás mindig csökken, ennek ellenére az alacsony vérnyomással küzdők is nyugodtan végezhetik ezt a gyakorlatot, mert stabilizálja a keringést.
Emésztési problémákra
Vastagbél gyulladás: kifejezetten pszichoszomatikus jellegű betegség. Kezelésére a hasi légzés nagyon alkalmas, mert jól átmasszírozza a hasi szerveket.
Gyomorfekély, nyombélfekély: ezek a problémák szintén a stresszes életmód velejárói lehetnek, melyeket megfelelő életmóddal meg lehet előzni. Ha már kialakult a betegség, akkor relaxációs technikák - a szükséges orvosi kezelés mellett - segíthetnek a gyorsabb gyógyulásban.
Reflux: a gyomor és a nyelőcső közti záróizom nem zár megfelelően, és a gyomorsav visszajön a nyelőcsőbe. Tipikus menedzserbetegség, melyet jógával kitűnően lehet kezelni. Egyrészt a fordított testhelyzetek gyakorlásával segíthetünk. Ilyenkor a gravitáció hatására a gyomor- és béltartalom visszafelé kezdene áramolni, ennek megakadályozására a gyomor- és a bélfal simaizomszövete és a záróizmok összehúzódnak, ezáltal edződnek. A szervezet újra megtanulja, hogy bizonyos területeken folyamatosan tónusban kell tartani az izmokat. Létezik még egy gyakorlat, mely kifejezetten javasolt ennél a betegségnél. Ez a gyakorlat a Uddijana bandha - Hasbeszívás: kifújjuk az összes levegőt. Majd felszívjuk a hasat, míg egészen homorúvá
válik. Ennek hatására olyan vákuum keletkezik a hasüregben,
mely fokozza az összes szervi izomzat tónusát, és edzi a szervek helybentartásáért felelős szalagokat.
A gyakorlatot csak éhgyomorral javasolt végezni!
Ha bármi betegséggel küzd, kérjük, tanácskozzon orvosával
vagy képzett jógatanárral, mielott elkezdi a gyakorlatokat!
Sziebig Tímea
|
|
|
|
|
|
|
|
